(Bp., 1892. máj. 13. – Bp., 1961. aug. 31.): református lelkész, szerkesztő, író, műfordító. A budapesti református teológián és a franciaországi (montaubani) egyetemen tanult. 1918-tól Kecskeméten, 1932-től Budapesten a Kálvin téren volt lelkipásztor. 1957-től haláláig a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára.
Egyik szerkesztője a Reformátusok Lapjának (Kecskemét), a Református Figyelőnek, 1934-től szerkesztetette a Református Életet, 1945-től az Élet és Jövőt. Felelős kiadója volt a Theológiai Szemlének, 1957-től főszerkesztője a kétnyelvű ökumenikus Hungarian Church Pressnek. Megjelent több vers-, elbeszélés-, regény- és színdarabkötete
Főbb művei: Élet és halál (elmélkedések, Kecskemét, 1915); Este az erdőn (versek, Kecskemét, 1921); Az ébredő föld (regény, Bp., 1933); Kiáltó szó (prédikációk, Bp., 1936); Titok (novellák, Bp., 1940).