Előszó
Két éven át jelentek meg a Reformátusok Lapjában az „Elkoptatott szavak" egyes részei. A sorozat nem annak indult. Ismeretlen olvasók kérték a folytatást. Úgy tűnik, sokan vannak, akiket zavar a nyelv romlása. Ez nem csak az élő beszédben mutatkozik. Még fájdalmasabb a tartalmi romlás. A nagy zűrzavarkeltőnek - a Diabolosznak - érdekében áll az, hogy az emberek se egymást, se a dolgok lényegét ne értsék. Sem otthon, sem a közéletben, de Isten házában sem.
Száz bibliai és egyházi címszóval találkozik itt az olvasó. Azonban száz szónak is egy a vége: „Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz, mind te, mind a te házad népe" (ApCsel 16,31).
Mi, magyarok - bár sokan nem tudnak róla - Európa többi népéhez képest némi előny birtokában olvashatjuk a Szentírást. Mi is Kelet népe vagyunk. Még tudhatjuk azt, hogy miért „képviselő" a „kép"(arc)viselő. S mivel a páros testrészeket is egyes számban emlegetjük, jobban megértjük, hogy miért „...lesznek egy testté" (1Móz 2,24). S hogy miért feleség a feleség (egyes erdélyi helyeken még a férj is!).
Hátlap elszakadt.