Bevezetés
Különösnek hangozhat a könyv címe: ,,Élő kövek". Köztudott, hogy a kő nem él, az egy élettelen tárgy. Jézus mégis meg- személyesítette, amikor a farizeusok azt kérték tőle, hogy az Őt dicsőítő tanítványait hallgattassa el. Urunk így válaszolt erre: Ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani." (Luk. 19:40.)
Máskor pedig Keresztelő János szólt így a hallgatóinak: „Teremjetek megtéréshez illő gyümölcsöket... mert az Isten ezekből a kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.” (Luk. 3:8.)
Péter apostol a gyülekezet tagjainak mondta biztatásként. „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek az Istennek a Jézus Krisztus által. Azért van meg az Írásban: szegletkövet teszek Sionban, amely becses és aki hisz abban. meg nem szégyenül." (I. Pét. 2:5-6.)
Itt az apostol a Sionban elhelyezett szegletkőnél Ézsaiás prófétát idézi (Ézs. 28:16), aki a szegletkőnél az eljövendő Messiásra utal. Jól tudjuk, ez a szegletkő az élő Jézus Krisztus, Akire épülhet az ő Egyháza. A benne szereplő élő kövek mi vagyunk, Akiket Krisztus megszólított és elhívott az Ő követésére, szolgálatára. Mi épülhetünk lelki házzá, szent papsággá.
Ebben a könyvben tehát olyan Krisztusban hívő élő kövekről van szó, akik Krisztus szavára figyelve és Neki engedelmeskedve igyekeznek teremni a megtéréshez illő gyümölcsöket abban a közösségben, ahol élnek: a családban, a gyülekezetben, a munkahelyen, ebben a világban.
Az itt említett személyek szavukkal, életükkel igyekeznek/igyekeznek dicsőíteni Urukat. Ezért lehetnek ők példaképeink hitünk hősei.
Ez alkalommal is az ,,Élő kövek" szereplői névsor szerint követik egymást a könyvben.